„Bizony
jó Izráelhez az Isten, azokhoz, a kik tiszta szívűek. De én?! Már-már
meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak. Mert
irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét. Mert halálukig
nincsenek kínjaik, és az ő erejök állandó.” (73. zsoltár 1:4)
Gyülekezetünk oly sok mindenen ment keresztül, melyben mélységeket és magasságokat egyaránt megéltünk az elmúlt esztendőben. Megrendítő volt elveszíteni a pásztorunkat, de munkálkodásának minden percéért hálát adhatunk. Felesége pásztorként is helytáll a gyülekezetben, szórványban, miközben maga is átment szemműtéteken, sok testi terheken. A gazdag programokkal teli nyáron áldott heteket tölthettünk az ifjakkal, s nyár végén a gyülekezeti napon is sokat épülhettünk a testvéri közösség által. Év vége felé közeledve az eltelt időszakot értékelik politikusok, sportolók, művészek, akik a sikereket, esetleges kudarcokat veszik górcső alá. A keresztyén ember számára nemcsak a múlt értékelése és a számvetés fontos, hanem várakozás az Úrra, az általa elkészített boldog jövőbe tekintés. A világban levő igazságtalanságokat nézve óhatatlanul eszünkbe juthat a csüggedés, az elkeseredés, csakúgy, mint a zsoltárírónak. Megoldhatatlannak tűnő társadalmi igazságtalanságok közel s távol egyaránt. Éhezők, nyomorgók, s nem messze tőlük a jólétben tobzódó élv és pénzhajhász „elit”. Fiatalok és idősek élnek anyagi bizonytalanságban. Ez az elkeseredés vezethet gyötrő, sőt reménytelen gondolatokhoz, ahol már csak egy lehangolt, minden-mindegy jövőkép nyomasztó érzete uralkodhat napjaink felett. Elkeserítenek a napi híradások gyilkosságokról, visszaélésekről, balesetekről. Nemrég a saját kisfiam tette fel a kérdést, hogy az osztálytársai miért dicsekednek nagy értékű utazásokkal, értékes tárgyakkal, ami nekünk nincs. Akárcsak a zsoltárosnak, nekünk is nehezek ezek a kérdések. Ezek a gondolatok csak egyféleképpen fordulhatnak meg, ha mi is a zsoltárossal együtt bemegyünk Isten színe elé, s megértjük a valódi hátteret, az igazi jövőt az öröklétben. Jézus mindenkinek, aki benne hisz örök életet ígér. Az örökké való otthonunkba valami egészen nagy, kimondhatatlan örömmel teljes, folyamatos boldogság vár. Gondolj most életed eddigi legboldogabb, legjobb pillanatára. Nos ennek sokszorosában lesz részed, csak bízd rá a világ szerinti semmi kis életed Krisztusra, és ragadd meg az Ő ígéreteit! Az adventi várakozásod így nem lesz hiábavaló. Hiszen a legnagyobb ajándékra az Urunkkal való találkozás örömével teljesedhet ki ünnepünk, ahol nem lényeg, hogy a másik mit szerzett, és mennyi pénzt, hatalmat birtokol. Érdemes elolvasni az egész zsoltárt, akár meg-meg állva, közben imádkozva. Hogy rácsodálkozzunk Isten nagyságára, a megváltás tényére.
.JPG)