Hogyan lesz valaki keresztyén?
A folyamat, melyen keresztül megy az ember sok tekintetben hasonló. A tudatára ébredt ember, ha elkezd gondolkodni, felismeri az őt körülvevő világban, hogy nemcsak fizikai valóság létezik. Mindenki foglalkozik azzal, mi lehet az életének értelme, és miért van halál az élete után, és mit is jelent meghalni. Ráadásul a Föld, a rajta levő élőlényekkel is mutat egy értelmes tervezés jelenlétére a világban. Valószínűleg azonban az egyik legégetőbb problémája az embernek, hogy nem tud mit kezdeni az elrontott, elhibázott cselekedeteinek, döntéseinek a következményeivel. A szeretetre, boldogságra irányuló önző törekvése egy állandó, szűnni nem akaró keresésbe torkollik, aminek a lényege pont az, hogy az alkotójával, teremtőjével való kapcsolatot keresse. A bennünk levő lelkiismeret csak erősíti azt a tudatot, hogy valami nincs rendben az életünkben.
A legkülönlegesebb, hogy Isten adta a beszédét, az Ő igéjét, melynek hallása által Isten megfoghatatlan módon a saját kegyelméből már fogantatásától kezdve keresi a tőle elszakadt embert. A hit hallásból van a hallás pedig Isten igéje által. Isten gondoskodik pillanatokról, alkalmakról, amikor az embert eléri, Isten hívása és mélyen a szívünkig hatol. Ez lehet istentisztelet, prédikáció, dicséret, vagy egy ember beszélgetése, bizonyságtétele, vagy csupán egy gondolat. Ekkor van lehetősége az embernek kimondani, dönteni Isten kegyelméből, hogy elfogadja a megváltást, bűnei bocsánatát, tulajdonképpen hinni az Isten Fiában, Jézus Krisztusban. Isten tudja, hogy szívvel hiszünk a teljes bűnbocsánatában, de ez olyan örömmé lesz a megváltott ember számára, hogy azt nem fogja tudni magában tartani. Ezért szinte óhatatlan, hogy arról bizonyságot tegyen emberek előtt (Szívvel hiszünk, s a szánkkal teszünk bizonyságot.) Isten újjászül bennünket, akik hiszünk és Krisztus tanítványaivá válunk, majd pedig zálogul adja az Ő Szentlelkét, hogy biztosítson minket az örök élet felől. A Szentlélek pedig az újonnan született embert megtanítja az Isten ismeretére, és elvezeti minden igazságra. A megtérés után egy teljes gondolkodásbeli fordulat fog következni, ahol a keresztyén ember hátralevő életét odaszánja hálaáldozatul az Úrnak, hogy többé ne az önző énje éljen tovább, hanem élhessen benne Krisztus, a tőle kapott új élete.
Így a megtérése utáni létben, ha odafigyel Istenre, és engedi, hogy az új élete érvényesülhessen, és többé ne a saját akarata irányítsa, akkor Isten megszenteli arra a napra, amikor hazahívja a mennyországba kedves gyermekét.
Természetesen mindez csak elmélet. Isten sokféleképpen tud hozzád is szólni. Talán legfőképpen a mi kultúránkban is a kijelentését - mi Igének nevezzük - a Biblia szavait, mondatait használja akár olvasva, akár Istentiszteleten elhangozva. Mert hiszem, hogy ma is szól, ugyanis "a hit hallásból van, a hallás pedig Isten ígéje által" (Ez a Rómabeliekhez írt levélben van a 10. rész 17. versében).
Szóval ha van kedved olvasd, menj el vasárnap vagy máskor igemagyarázatot hallgatni, kezd esetleg az evangéliumok olvasásával, vagy ami érdekel, és hiszem, hogy csodákat fogsz átélni. Sok helyen hozzáférsz online Bibliához is, például: Károli fordítás; vagy az új fordítás; de ezen kívül is számos helyen megtalálható például alkalmazásként is hangzó bibliaként is. Én még is azt javaslom, ha teheted, akkor olvasd a könyvet kezedbe fogva, lapozgasd és keresd Istent ezen keresztül, ahogyan évezredek óta teszik az emberek.
Ha a keresztyénségről érdeklődsz még bővebben is érdemes böngészned az egyik barátom oldalát is. (http://www.hivo.hu/).
(Igazad van, ha arra gondolsz rosszul használom a keresztyén szót: had álljon itt egy idézet ehhez, amit részletesebben megtalálsz itt:
"A keresztyén szó alapja a görög krisztianosz, ami Krisztus követőjét, tanítványát jelenti. A görög szó a szláv nyelveken keresztül került a magyarba. Ezért a szláv krisztyán először kirisztyán, majd keresztyén lett.
A magyar nyelvben nagyon sokáig a keresztyén szót használta mindenki még a reformáció után is. Nem volt felekezeti különbség a szóhasználatban. Pázmány is a keresztyént használta, de Káldi György 1626-ban kiadott első teljes magyar nyelvű katolikus bibliafordítása is ezt a szót használta. A keresztyén szó használatának helyességét egyébként még az 1967-ben kiadott katolikus fordítású Biblia magyarázata is helyesnek tartja, amikor azt írja, hogy a keresztyén szó jelentése „szóról szóra annyit jelent, mint Krisztus követője, tanítványa, híve”."