A mai igeszakasz János evangéliumának 11. Fejezetéből a 17 részből származik és Márta és Jézus találkozásáról szól. Márta Jézus elé megy Márta viszont otthon marad. Márta kezébe veszi a dolgok intézését, Mária Jézus hívására vár. Ma megtudjuk, hogy a halál nem egy pont az életünkben, és Jézus nemcsak a feltámadás, de maga az élet. Csodálatos, hogy nemcsak egy betanult ismeretünk lehet Istenről, hanem valódi tapasztalatunk, amit senki sem vehet el tőlünk! Mártát nem akarom elítélni, de érdemes végiggondolni, hogy vajon mi nem vagyunk-e ilyen hamar elintézzük, tegyünk valamit gyorsan emberek.
Zajlik az X-faktor, a Fölszállott a páva verseny és még ki tudja mi minden. Esik az eső, borús, hideg idő. De én nem tudok másra gondolni, hogy hazahívta az Úr Molnár Zsigmond lelkipásztort. Egy égő lelkű, színmagyar, a juhokra vigyázó pásztorért hullajtja könnyeit kint az eső, bent meg a szívem. Molnár Zsigmond lelkipásztor a balassagyarmati evangelizáción Messziről köszöntötte a gyülekezeti tagokat, ismerősöket, ismeretleneket, és mindenkihez volt egy jó szava. Magánál, vagy a családjánál előbbre helyezte Megváltója ügyét, a kirendelt eszközöket, pénzt a rá bízott gyülekezetek építésére használta. Kérdezhetnénk, hogy Isten miért engedi meg, hogy a fiatal szolgája ilyen óriási betegségben szenvedjen, majd haljon meg. Mert bár látszólag a rák győzött, de ez alatt a több, mint hét éves küzdelem alatt nem láttuk őt szomorkodni, vagy csak önmagára figyelni. Betegeket látogatott, vagy éppen ha maga is kezelésekre járt, ott is hirdette az evangéliumot korra, nemre, foglalkozás...