A mai igeszakasz János evangéliumának 11. Fejezetéből a 17 részből származik és Márta és Jézus találkozásáról szól. Márta Jézus elé megy Márta viszont otthon marad. Márta kezébe veszi a dolgok intézését, Mária Jézus hívására vár. Ma megtudjuk, hogy a halál nem egy pont az életünkben, és Jézus nemcsak a feltámadás, de maga az élet. Csodálatos, hogy nemcsak egy betanult ismeretünk lehet Istenről, hanem valódi tapasztalatunk, amit senki sem vehet el tőlünk! Mártát nem akarom elítélni, de érdemes végiggondolni, hogy vajon mi nem vagyunk-e ilyen hamar elintézzük, tegyünk valamit gyorsan emberek.
Az egyetemes imahét nyitó áhítatán Rétságon elhangzott verset szeretném itt közzé tenni. KÉZ Furcsa kéz az emberé… Mindent tud, mindent akar, mindent kér. Kinyújtva int feléd. Hozzád szól, néked szolgál. Furcsa kéz az emberé… Öl, gyilkol, fenyeget, épít, Majd romba dönt, Alkot, de hasztalan, görcsösen összeszorul. Ismered-e az Isten kezét? Mely hatalmas, erővel teljes, Hegyeket mozgat, teremt, újjáépít. Ez a kéz formálta a Földet, A Napot, vizeket… Állatok seregei nőttek ki belőle. Erejével megrengeti a világot, Előtte nem áll meg semmi, Nincsen nálánál nagyobb. Embert formáló tökéletes kezek. Láttad-e már az Ő kezét? Véresen, szögekkel átütve, Fájdalomtól remegőn, Láttad-e? Érezted kezei melegét, És finom, jóleső simogatását, Mely megnyugtat, békéltet. Terhek alatt roskadót megpihenteti, Beteget gondoz, ápol, támogat. Ez a kéz ölel szeretetével körül, S eláraszt érdemtelenül dicsérettel, Miközben lágyan válladra kerülnek A gondos Atyai kezek. Ércsziklaként vesz körül, mely Áttörhetetl...