Egy keresztyén gondolatai

Nehéz erről beszélnem elfogulatlanul, hiszen annyira megható volt, már-már hollywood-i történetbe torkollik: kicsi esélytelen falu, rossz körülmények, lányokkal van ki a csapat, mégis... De kezdjük a legelejéről. A kislányom Kata már 5 éves kora óta rendszeresen lejár foci edzésekre. A bátyja Lacus leginkább a közösség miatt jár, de Katán szinte az első pillanatoktól kezdve látszik, hogy szereti a labdát, és megy neki a lábbal terelgetés. No meg van valami kü,lönleges akarat benne, ami szinte mindig győzelemre tör. Így került be a néhány óvodást tartalmazó fiú korosztályos csapatba. A tanévzárást megelőzően az MGYLSZ írt ki labdarúgó tornát, ahová mintegy 220 hasonló korú csapat nevezett szerte az országban. Már a kezdeti fordulókon örült a szívem, mikor láttam ezt a kis társaságot játszani, sokszor igen tudatosan passzolni, ötletesen gurítani a labdát a hálóba. Ráadásnak többször kérdezték az edzők kié ez a kislány? Újra és újra dagadt a mellem a boldogságtól. Jellemző, hogy az ország