Egy keresztyén gondolatai

Egy újabb nap elé nézünk a forradalom előestéjén. Hátha megérint benneteket egy kis ráhangolódásra egy vers: Fogynak emlékeink Egy pillanat a pesti tűzben, Hol pesti srácok oroszlánt űznek, Kergetik álmuk, hogy egy nap, A TE és Én éltünk szabad. Messze távolból dereng a kép, S a jólétünk homályába vész, Mert bár ma végre szólhatunk, Messzinek tűnik a cél: A zászlón csak egy szürke luk. Eltorzultak a célok, hisz a pénz az úr! Eltorzult arcokon hamis célok, Köddé váló eszmék mögött a Démon Igazgat, kormányoz a hatalom, S szabadságot vesz a Mammon. Ó, vajha látná ősöd, ki a Duna parton Kart-karba fonva, dalolva kereste A győztes forradalmat, mint silányult el A szeretett HAZA, S halvány emlékképeket idézve mormol, Ezer meg ezer álhős Ötvenhatot. Kis Ember, ma neked szól dalom! Ne hagyd mindazt veszni, mi forradalom, S dicső! Ne hagyd megkopni A szent tüzet, mely eggyé tehet Népet, nemzetet! Had menjünk ma ismét együtt, Feledve rangot, rendet, reb