A karácsony, már az új házban telt. Ráadásul a frissen elrendezgetett holmik, takarítás után az egész család megérkezett hozzánk. Nálunk ez nem is olyan kicsi, hiszen a szüleimen kívül nővéremék is gyermekekkel, húgom is, így mindig megvan a 15-ös létszám. De mégis: örültünk. Talán sok ilyenkor a főzés, utolsó igazítások az ajándékokon, mégis megéri, mert ritkán lehetünk együtt, tulajdonképpen békében. Ezek a pillanatok nem feltétlenül jutnak eszünkbe, legfeljebb olyankor, ha megváltozik a körülöttünk levő világ. Ha elmegy valamelyikünk az élők sorából, ha megváltozik a történelmi kor, melyben élünk (lásd háború), ha elszegényedünk, vagy egyszerűen csak felnövünk. Azokban a pillanatokban válik jelentőssé az ilyesfajta karácsony, amit igazán megtanulunk értékelni. A terített asztal, a rengeteg ajándék, amivel persze senki nem elégedett legbelül (Miért is?). A karácsony illata, üzenete, amit a körülöttünk felépült üzleti világ folyton megkísérel kiüresíteni, ledegradálni egyszerű vásárlási lázzá. De mindig akadnak ilyenkor pillanatok, ahol végiggondolhatod a saját életedet, amit annyira féltesz. (Persze mondhatod joggal, hiszen a családnak szüksége van rád.) Azt, hogy milyen céllal vagy itt ezen a földön, és mik az igazán fontos dolgok az életedben. Ha tovább látsz ilyenkor kicsivel annál, mint amit a világ diktálna számodra, már megérte. Ne hessegesd el magadtól, hanem raktározd el jó mélyen! Mert jön a kegyetlen szilveszter, hogy még a csíráját is kitörölje ezeknek az érzéseknek. S az új év első néhány munkanapja, az iskolai, a munkahelyi, a családi nyűgökkel visszahúz a látszólagos valóságba. De ne feledd, azok a tiszta gondolatok, pillanatok az igazi valósághoz visznek közel, amit nem látunk a szó szoros értelmében ma még, viszont éppen ahhoz visznek közel, akinek köszönhetjük a karácsonyt. Ha most olvasod ezeket a sorokat, picit hagyj mindent, s emlékezz, még akkor is ha ma úgy gondolod, hogy sohasem volt igazi karácsonyod, ha sohasem volt senki, aki megért, akinek legalább ilyenkor lett volna kedves, szerető szava hozzád.
Van egy jó hírem hozzád: akkor is, most is van egy Jézus, aki most is csak arra vár, hogy Veled együtt igazi karácsonyt adhasson neked. Csak nyisd meg neki a bensőd, s ha tényleg akarod szólítsd meg, kiálts hozzá, próbáld ki!
Van egy jó hírem hozzád: akkor is, most is van egy Jézus, aki most is csak arra vár, hogy Veled együtt igazi karácsonyt adhasson neked. Csak nyisd meg neki a bensőd, s ha tényleg akarod szólítsd meg, kiálts hozzá, próbáld ki!